Épített Örökség & Történelem
Műemlékek, épületek és a falu történelmi magja.
Kőfejtő és Barlangszínház
A kőbánya története: A lajtamészkő 10-12 millió évvel ezelőtt keletkezett az egykori Pannon-tenger meleg, sekély vizében élő mészvázas vörösmoszatok iszapjából. A kőfejtőt már a rómaiak is használták Scarbantia (Sopron) építéséhez. A XIX. században rendkívül népszerűvé vált: Bécsbe, Győrbe, Budapestre, sőt a keszthelyi Festetics-kastélyhoz is szállítottak innen követ. Ebből épültek Fertőrákos helyi műemlékei, a várfal, a kastély és a pellengér is. A bányászat egészen 1948-ig tartott, óriási katlant és hatalmas felszín alatti csarnokokat hagyva maga után.
Miocén Tematikus Park: A barlang belsejében kialakított kiállítás bemutatja a miocén tenger élővilágát (animációkkal és egy őscápa állkapcsával), a kőbányászat történelmét és a XVII-XIX. századi középületek restaurált díszköveit.
Sziklai Benge Tanösvény: A kőfejtő felszínén vezet végig, kilátópontokkal és ritka növényekkel, mint a hazánkban csak itt élő sziklai benge cserje, vagy a nyári árvalányhaj. A kőfejtő északi dombján emelkedik a Páneurópai Emlékmű, Gabriela von Habsburg keresztet formázó szögesdrótokból készített fémplasztikája.
Barlangszínház: Dohnányi Ernő zeneszerző-karmester ismerte fel először a helyszín kiváló akusztikáját és színházi adottságait. Az első előadást 1970. június 27-én tartották. 2015-ben az egész komplexum teljesen megújult: ma modern, 760 fős nézőtér fűtött székekkel, fejlett fény- és hangtechnika, valamint egy új kamaraterem (Dohnányi Ernő Kamaraterem) várja a látogatókat tavasztól őszig hazai és nemzetközi produkciókkal. A kőfejtő emellett ikonikus filmforgatási helyszín is (pl. A kőszívű ember fiai).
Páneurópai Piknik Emlékhely és Látogatóközpont
A Fertőrákos és St. Margarethen (Ausztria) között fekvő történelmi helyszín az 1989. augusztus 19-i Páneurópai Pikniknek és a határáttörésnek állít emléket. A vasfüggöny bontása 1989. május 2-án kezdődött, majd június 27-én Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter hivatalosan is átvágta a szögesdrótot. A határ hivatalosan szeptember 11-én nyílt meg a kelet-német állampolgárok előtt.
Emlékpark: A terület 2015-ben elnyerte az Európai Örökség címet. Itt található Melocco Miklós Áttörés című szoborcsoportja, amelyet a 20. évfordulón avattak fel. A 30. évfordulóra épült Látogatóközpontban egy interaktív kiállítás, a szabadtéren pedig információs táblák mutatják be az eseményeket, melyek kapcsán Helmut Kohl kancellár kijelentette: „A Berlini Fal lebontása Magyarországon kezdődött.”
Történelmi Emlékművek és Szobrok útja
Mithras-szentély: A hajdani Borostyánút mellett 1866-ban felfedezett, Kr. e. 3. századi római kori barlangszentély, amely a Napistennek hódoló katonák részére épült. Egyedülálló faragott domborműve (relief) Mithras istenséget ábrázolja bikaölő alakban, geniusokkal és egy „fecit impendo suo” (saját költségén emelte) felirattal. Felfedezője, Storno Ferenc faragott mészkő védőboltozatot építtetett fölé.
Kitelepítési emlékmű és várfalmaradványok: A háború és az 1946-os kitelepítések áldozatainak emlékére állított mű, Őrsi András alkotása. A három megmunkált kőtömb a Rákosi Madonnával (die Kroisbacher Madonna) és a kitelepítettek neveivel a védelmi funkciót egykor jól szolgáló középkori várfal déli szakasza előtt található.
Lóvontatású tűzoltókocsi: A híres soproni Seltenhofer Frigyes és fia gyára által 1892-ben készített, korának legmodernebb fecskendős tűzoltószekere. A Fertőrákosi Önkéntes Tűzoltóság fennállásának 130. évfordulójára, 2020-ban saját költségén restaurálta.
Virágosmajori Kápolna (Halászkápolna): Neogótikus stílusú kápolna. 1693-ban a Fertő tó medre annyira kiszáradt, hogy szántották és gyalog jártak benne. A helyiek 1869. október 3-án zarándoklatot tartottak a száraz medren át Nagyboldogasszonyba (Frauenkirchen) vízért imádkozva. A víz hamarosan visszatért, a hálás lakosság pedig 1872-ben felszentelte a kápolnát, melynek falán az „Ego sum flos campi” („Én vagyok a mezők virága”) felirat olvasható.
Szentháromság-oszlop: A törökök bécsi veresége után, a hálából emelt emlékművek egyike. A XVIII. században készült klasszicizáló stílusban, a felújított szoborból mára csak a királyi fejet mintázó rész maradt meg eredetiben.
Szent Sebestyén szobra: A pestis és más járványok idején segítő szentként tisztelt vértanú szobrát eredetileg 1721-ben emelték a Kőhida felé vezető út mentén, a mezőn. Miután elpusztult, 1871-ben Vinczi Erzsébet faragtatott újat a helyére.
Szent Donát szobra: A szőlősgazdák és szőlőhegyek védelmezőjének 4 méter magas oszlopon álló, rozskéve előtt imádkozó férfialakot ábrázoló szobra, amelyet 1643-ban állítottak fel a falu szélén a termés védelmében.
Nepomuki Szent János szobrai: A községben két szobra is van a folyók és hidak védőszentjének: az egyik a templomtérre vezető lépcsőnél áll (XVIII. század), a másik a vízimalom alatt, a volt uradalmi magtár falának kőfülkéjében (1731). Utóbbi különlegessége a mellékalakok: egy beteg fekszik a szent lábánál feszületet tartva, melybe egy kisgyermek kapaszkodik, előttük két puttó áll. Lábazatán 1731-es vésnöki idézetek olvashatók.
Világvándor szobra: Fertőrákos szülöttének, Friedrich von Chreuzpeck XIV. századi kalandos életű lovagnak és zsoldoskatonának állított fafaragás, melyet a Fertőrákosi Vendégvárók Egyesülete állíttatott 2001-ben (Frech Ottó alkotása).
Kis kápolna: A Balf felé vezető út mentén álló, 1714-es építmény (szintén Halász kápolnának nevezik). Ráccsal elzárt fülkéjében Szűz Mária-szobor található, homlokzatán kőkereszt és német nyelvű felirat látható. Eredetileg egy közeli domboldalon állt.
1989-es emlékmű és NSZK-NDK emlékmű: A vasfüggöny megszűnésének és a Páneurópai Piknik határáttörésének emlékére állított művek (utóbbi a Kőfejtővel szembeni kanyarban található, márvány és mészkő felhasználásával készült címer alakú szobor).
I. Világháborús emlékmű: A falu közepén álló német feliratú szoborcsoport, amely a háborúban elesett 101 fertőrákosi hős nevét őrzi a talapzat három oldalán.
Püspöki kastély - Zichy-palota
A festői környezet és a jó levegő miatt a győri püspökök nyári rezidenciájaként szolgált, Győr török megszállása idején pedig állandó székhelyükké vált. Egy legenda szerint a pincéjéből egy 700 méter hosszú menekülő alagút vezet a közeli erdőbe. Mai formáját három győri püspök munkájának köszönheti: Széchenyi György 1683-ban megnagyobbította (U-alakúvá), Keresztély Ágost folytatta a munkát, végül Gróf Zichy Ferenc nyerte el végső alakját, akiről a nevét is kapta. Erkélyes főhomlokzatát díszes rizalit és a három építtető címere ékesíti, az oromzaton allegorikus női szobrok és egy urna látható. Az emeleti nagyterem freskóját (a hét szabad művészetet szimbolizáló alakokkal) Caietano di Rosa festette.
Urunk mennybemenetele templom
Oklevelek először 1241-ben említik mint a Boldogságos Szűz templomát, de ezt a XVI. században a törökök elpusztították. A mai templom a község közepén áll, magas és erős tornyát kőkorlátos erkély övezi, amely a török időkben megfigyelőhelyként, később tűztoronyként és a vendégek jelzésére szolgált. A templom a középkori torony felhasználásával, Zichy Ferenc püspök támogatásával épült át a XVII-XVIII. században. Kívülről a sima falak és keskeny ablakok a múltat idézik, a barokk stílus a belső térben és a délkeleti sarkon álló, XVIII. századi Nepomuki Szent János-szobornál jelenik meg.
Pellengér - Szégyenoszlop
A község vezetése 1530 után épített új föld alatti börtönt a piactérre, amely fölé toronyként emelték a szégyenoszlopot a kihágók megbüntetésére. Ez Magyarország egyetlen, köztéren épségben fennmaradt szégyenoszlopa.
Püspöki vízimalom napórával
A mindennapi megélhetést egykor biztosító három helyi malom közül az egyetlen, amely napjainkra is megmaradt (a Rákos-patakkal párhuzamosan). Jelenlegi alakját a XVII-XVIII. század fordulóján nyerte el. Festett díszei (Madonna, Szent Flórián, Szent Sebestyén), valamint az egyedülálló napóra a XVII. századból származnak. A napóra ritkasága: Különlegessége, hogy a számlapjai az épület két oldalán megosztva helyezkednek el: a délkeleti oldalon reggel 5-től déli 12-ig, míg a délnyugati oldalon 13 órától 17 óráig mutatja az időt az árnyék. Ez a típus rendkívül ritka Magyarországon.
Tájház - Villa Racus
A templomtól északra található, több mint 300 éves parasztház (Mayerhofer-ház), amely könnyen felismerhető az oromfalas homlokzatáról és az ablakain lévő vastáblákról. Hosszan nyúló telkén gazdasági épületek sorakoznak, ma a Ponckerám Kézműves Műhelynek és helytörténeti gyűjteményeknek ad otthont.
Klosterschule - Zárdaiskola
Az építkezés 1929-ben kezdődött, és az 1930-ra elkészült modern épületben az Isteni Megváltó Leányai apácák (a „szürkék”) tanították a lányokat. Kiemelkedő felszereltsége és díszes külseje miatt a község büszkesége lett. 1938-ig kizárólag német nyelven folyt az oktatás, ekkor tértek át a szülők kérésére a kétnyelvű (magyar-német) képzésre, ami napjainkban is működik.
Községháza - Önkormányzat
A malom mellett álló impozáns épület egykor a Zollner-család tulajdona volt, ahol 1948-ig pékség működött. Az ötvenes években rendőrségi székházként használták, később bölcsőde lett, ma pedig az Önkormányzat székhelye.
Temető
A középkorban a templom körüli sírkertbe temetkeztek, de Mária Terézia 1775-ös egészségügyi rendelete megszüntette a beépített területeken lévő templomkörüli temetőket. A régi sírkövek között számos rokokó és neoklasszikus darab található.