Hellofertőrákos Turisztikai Egyesület
Látnivalók
Fertőrákos története
Fertőrákos már a rómaiak előtt lakott hely volt. Ezt bizonyítja a fertőrákosi település szőlődűlőiben előkerült sok római pénz és esetenként kelta cserepek, továbbá a Mithras-szentély is.
A „villa” (falu) és határa a Szent István király által 1002 körül alapított győri püspökség birtokaihoz tartozott. Imre király 1199-ben keltezett oklevelében Racus néven említi a falut. A Racus településnév arra utal, hogy az első lakosok magyarok voltak. A név a rákokban gazdag folyóvizéről ragadt rá.
Egy 1457-beli oklevélben írták le először a falu német nevét Kroisbachot, Krewspach formájában.
A trianoni békeszerződés után az osztrákoknak ítélt Nyugat-Magyarország átadását 1921. augusztus 29-re tűzték ki.
Fertőrákos egyike volt a Sopront környező nyolc (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva) községnek, amelyek az 1921-es soproni népszavazáson úgy döntöttek, hogy magyarok maradnak. 1946 tavaszán a német ajkú lakosok többségét kitelepítették. A falu élete megváltozott, házak üresek maradtak, története újra kezdődött. A megüresedett portákat magyar családoknak ajánlották fel, akik az ország másik településeiből érkeztek, vagy akiket a Felvidékről űztek el.
Kiemelkedő múlttal és látnivalókkal rendelkezik Fertőrákos. Számos épülete műemlék. A városfal által nyújtott biztonság vonzóvá tette a települést. A keskeny parcellákon álló oromfalas lakóházak közvetlenül az utca vonalán helyezkednek el. Mögöttük, a telekhatár mentén egymás után a gazdasági épületek sorakoznak, amelyek együtt védelmi vonalat is adtak. A kapuadó idején a családok a gazdasági épületsoron alakították ki az utódok számára a lakóteret, így csak egy kapu után kellett adót fizetni.
A Fertő ezerarcú vidéke megannyi természeti kincset, építészeti emléket, felejthetetlen élményt kínál. Kultúrája 2001-től az UNESCO Világörökség listáján szerepel. A régi városfal által határolt településmag 1969 óta műemléki védelem alatt áll.
Fertő tó
A rómaiak idején Lacus Peiso volt a neve. Mai elnevezése ősi finnugor eredetű, amely szerint a „fertő“ szó mocsaras, süppedékes ingoványt jelent.
A Fertő tó a Magyarország és Ausztria között húzódó határon keresztül terül el, mindkét ország területén. Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvízi tava, és az egyik legjelentősebb madárvédelmi területe. Több mint 350 madárfaj érzi jól magát a nádasból, sekély szikes tavacskákból és mocsaras részekből álló nagy kiterjedésű területen.
A Fertő tó a legnagyobb sóstó Európában, felülete 309 négyzetkilométer, a tó területének több mint háromnegyed része Ausztriában helyezkedik el. A Fertő tavat a középkorban még a Hany, Hanság legnagyobb tavaként emlegették.
Két tájegység határán alakult ki: maga a tó földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, a nyugati partot szegélyező dombsor a Soproni-hegység nyúlványa. A tótól keletre húzódó táj kisebb szikes és sós tavaival, homokos síkságaival az Alföldre hasonlít, de nyáron hűvösebb és csapadékosabb annál. A dombvonulaton túl is ismét szikes rétek következnek: ez az átmeneti táj vezet át a Hanság égerlápjaihoz, mocsaraihoz és a csáfordi tőzikés erdő különlegesen gazdag élővilágához.
Klímája is ezen vidékek keveréke.
A magyarországi partvidéken a Fertő-Hanság Nemzeti Park, az osztrák részen a Nationalpark Neusiedler See – Seewinkel kezeli és felügyeli a területet.
Gyönyörködhetünk a természet csodálatos égi színjátékában a tavon, vagy a széles parti nádasban. A széles nádövet a napsugarak lenyűgöző aranyszínei festik meg. A napkelte, napnyugta színpalettája különösen inspiráló azoknak, akik szeretnek fotózni és a természet barátai.
A nádas a második legfontosabb növény ezen a tájon. A nádas nemcsak madarak, szarvasok, vaddisznók kedvelt élőhelye, hanem összetett rendszere fizikailag és kémiailag védi a vizet, és oxigénnel táplálja. A jó minőségű nádból tető, kerítés és nádszövet készül, sőt hőszigetelésre is használják. A Fertő vidékén aratott nád minősége világszerte híres. Észak-Németország, Hollandia nádtetős házait is az itteni nád felhasználásával tartják karban.
A tó vize sótartalma miatt gyógyító és regeneráló erejű.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
A Fertő-Hanság Nemzeti Park 1994-ben alakult meg, székhelye a sarródi Kócsagvárban van.
E különleges világ nyújt fészkelőhelyet a nagykócsagnak, a gémeknek, a nyári ludaknak (Anser anser) és a búbos vöcsöknek. A rovarvilág ritkaságai is megfigyelhetők itt. A tóban jelenleg 3 természetvédelmi oltalom alatt álló halfaj él, a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), a réti csík (Misgurnus fossilis) és a lápi póc (Umbra krameri). Ezek, illetve a garda (Pelecus cultratus) szerepelnek az EU Élőhelyvédelmi Irányelv függelékein is, a Fertő tó Natura 2000 terület ún. jelölő fajainak minősülnek. A vidék fontos telelőhelye a hüllőfajoknak is. Szomszédságukban legel az ősi rackajuhnyáj, a bivaly- és a magyar szürkemarha-csorda.
A Na-tura ÖKOtúrák a Fertő-táj páratlanul gazdag élővilágát mutatják be gyalogos, kenus, kerékpáros egyéni és csoportos túrák alkalmával.
Az éjszakai túrákon az éjszakai erdő sejtelmes világával találkozunk.
Kenutúrákon Közép-Európa legnagyobb nádasában, szűk csatornákon és belső tavakon keresztül ismerkedhetünk meg a nádas rendkívül gazdag élővilágával.
A hajnali madárlesnél az ilyenkor legaktívabb madarak figyelhetők meg.
Az aktív kirándulók pedig kerékpárutakon ismerhetik meg a Fertő-tájat.
A Fertőrákos és Sopron között elterülő Szárhalmi-erdő a Lajta-hegység nyúlványa, a Fertő menti dombsor tagja. Gyalogtúrák és kerékpárutak vezetnek csodálatos panorámával a Fertő tóra. Egy botanikus paradicsom kicsiknek és nagyoknak. A fényekben gazdag erdőkben dús cserjeszint alakult ki, amelyben a legtöbb cserjefaj előfordul: a tömegesen jelen lévő húsos som (Cornus mas) és a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a kökény (Prunus spinosa), a bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus). Védett cserjefajunk a sziklai benge (Rhamnus saxatilis). Tavasszal nagy tömegben nyílik a hóvirág (Galanthus), a leány- és a feketekökörcsin (Pulsatilla grandis és nigricans). A mészkedvelő tölgyesekben a fokozattan védett orchideafaj, a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) virágzik. Természetesen erre a változatos és egyedi növényvilágra gazdag állatvilág is épül.
A Szárhalmi-erdő számos titkot rejt. Az erdő rejtekében barlangi üregekre is bukkanhatnak a túrázók.
Gróf Széchenyi István szívügye volt a birtokok reformkori fejlesztése és a szegény embereknek munkalehetőséget adni. Ekkor gondolt arra, hogy nálunk is meg kellene honosítani az eperfa-termesztést. A fa levelei a selyem előállításához elengedhetetlenek, ugyanis ennek a gyümölcsfának a levele a selyemhernyó lárvák egyedüli táplálékforrása. Fertőrákos területén még mindig megtalálhatjuk a Széchenyi által ültettetett eperfákat, másnéven szederfákat. Ajánlott túracél Fertőrákos területén az eperfasorok meglátogatása (Meggyesi út és Szentmargitbánya (St.Margarethen) felé vezető út).
Borvidék
A fertőrákosi szőlők területe Magyarország egyik legrégibb hagyományokkal rendelkező borvidéke, eredete egészen a keltákig vezethető vissza. Keresztülhaladt rajta a rómaiak Borostyánútja. Több forrás is megemlíti, mint Pannónia provincia szőlőkultúrájának részét. Probus császár Kr. u. 272-ben ültettethettette el az első szőlőtőkéket. A borvidék sajátossága, hogy a szőlőterületeket övező alacsonyabb hegyek és a Fertő tó hatalmas vízfelülete a mikroklímát kedvezően befolyásolja. A fertőrákosi borvidék varázsához és egyediségéhez az is hozzájárul, hogy a pincéket nem a szőlőhegyen, hanem a faluban, a saját házaik alá építették a szőlősgazdák. Később a XIX. században nagy szerepük volt a poncichtereknek a Fertőparti Történelmi Borvidék borkultúrájának kialakításában. A poncichterek, vagy babtermelők babot ültettek a szőlők közé. Ennek több funkciója volt: egyrészt a bab hasznos a szőlő számára, nem árnyékolta be a szőlőt, a szüretet sem zavarta. A megtermelt bab után semmiféle adót nem kellett fizetni. Babból készült ételkülönlegességek a babsterc, babrétes és a babos pogácsa.
A vörösborok alapját a Zweigelt mellett a Kékfrankos és a St. Laurent fajták adják.
Bonaparte Napoleon császár katonái 1809-ben foglalták el Sopron városát. Amikor a franciák a poncichterektől bort vásároltak, frankkal fizettek. Kétféle frank is forgalomban volt, ezek közül a poncichterek a kék színű frankot fogadták el. Amikor fizetésre került sor, azt mondták a katonáknak „Kék frankot“ A történet valószínűleg csak egy legenda, hiszen abban az időben még mindig a fehér borok termelése dominált. A Kékfrankos fajtát valóban ismerték, tömeges telepítése csak a szőlőgyökértetű-vészt követően, a XIX. század második felében történt meg. A kékszőlő fajták aránya az újratelepítés után jelentősen megnőtt, a közízlés is mindinkább a vörösborokat kezdte keresni. Ennek megfelelően a Kékfrankos fajtát („nagyburgundi“ néven) egyre nagyobb területen telepítették, míg a fehérborok értékesítése egyre nehezebbé vált. A Kékfrankos rövid időn belül szinte az egész világon ismertté és kedveltté vált. Szájban előbb kissé erőteljes savas érzete van, amit aztán a gyümölcsösség követ. Intenzív illatában egymás mellett bujkál az eper és a málna aromája.
Püspöki kastély – Zichy-palota
A kastély – Fertőrákos ékszere – jelenleg üresen áll, nem látogatható. Újrahaszonosításra vár. Az egykori pompás palota hányatott sorsa még nem zárult le. Szomorú látványt nyújt a helyieknek és a környékre érkezőknek.
Egy 1311-ből származó oklevél tanúskodik arról, hogy a püspöki birtokon megerősített udvarház- kastély állt.
A település szép fekvése, a jó levegő és a festői Fertő közelsége indíthatta a győri püspököket arra, hogy itt építsenek kastélyt.
Mai alakját három jelentős györi püspök epítkezésének eredményeként érte el:
Széchenyi György püspök 1683-ban megnagyobbította U-alakúra a kastélyt.
Keresztély Ágost püspök folytatta, ő sem hagyta pihenni az építő szakembereket.
A fertőrákosi püspöki kastélyt utolsó nagy építtetőjéről, Gróf Zichy Ferencről nevezik Zichy-kastélynak is.
A kastély alapvetően a győri püspökök nyári rezidenciája volt, de Győr török megszállása idején menedéket nyújtott a püspököknek, azaz állandó székhelyül is szolgált. A legenda szerint egy 700 méter hosszú alagút vezet a kastély pincéjéből a közeli erdőbe, amely menekülési útvonalként szolgált a török időkben.
Az egyemeletes, rokokó homlokzatú, szabadon álló épületnek zárt belső udvara van. Erkélyes homlokzata háromszög oromzatos. Az orom két oldalán egy-egy allegorikus női szobor, tetején urna taláható. A főhomlokzat középső részét díszes rizalittá alakították az ablakok felett a három építtető címerével.
A kastély belsejében az emeleti nagyterem freskóján a hét szabad művészetet szimbolizáló nőalakok hódolnak a Teremtőnek. A freskót Caietano di Rosa festő szignálta.
A többi szobában rokokó stukkódíszítés van freskók helyett. A szobákat szebbnél szebb rokokó kályhák tették fűthetővé.
A házikápolna két szint belmagasságú. A mennyezeti freskókat egy barokk művész festette, ezeket Storno Ferenc 1861-ben restaurálta.
Dísztermeiben és zárt udvarában zenei és kulturális rendezvények zajlottak még néhány évvel ezelőtt, pincéjében pedig borbemutatókat tartottak. A kastélyhoz kisméretű, barokk díszkert tartozik, melyet egykor virágágyások és szökőkutak díszítettek. Még pár évvel ezelőtt esküvők kulisszája volt.
A kastély alatt két hatalmas, boltozott mennyezetű pince van. Az egyikben két, XIX. századi szőlőprés áll.
Az egyik kéményen gólyafészek van. A madarak visszatérését minden tavasszal várjuk.
Római Katolikus Plébániatemplom, Urunk mennybemenetele templom
A templom a község közepén all. Olyan magas épület, hogy a falu minden pontjáról látható. A magas, erős tornyot kőkorlátos erkély övezi, amely megfigyelőhelyül szolgált a török portyázások idején. Békésebb időkben a tüzek megfigyelésére használták, s talán arra, hogy a Sopron felől érkező vendégekről hírt adjanak.
1241-ben mint a Boldogságos Szűz templomát említik először az oklevelek, amit a XVI. században a törökök elpusztítottak.
A jelenlegi templom a középkori torony felhasználásával épült, Zichy Ferenc püspök támogatásával a XVII. és XVIII. században.
A keskeny ablakokkal áttört sima falak is inkább a mostoha múltat, mint a barokk kort idézik. A barokk stílus a belső térben jelenik meg.
A templom délkeleti sarkán álló, a gyónási titkot megőrző szent, Nepomuki Szt. János szobra a XVIII. századból való.
Temető
A középkorban a templomot körülvevő sírkertbe temetkeztek. Rákoson a templom körüli 550 négyszögöles udvarban létesült a temető. Mária Terézia egészségügyi rendelete 1775-ben megszüntette a község beépített területén a templomok körüli temetőket.
A temetőben található régi sírkövek között néhány kisebb rokokó stílusú és elég sok neoklasszikus.
Pellengér – a szégyenoszlop
A község 1530 után új börtönt épített a piactérre, a föld alá. Fölébe tornyot helyezett. Ez a ma is álló pellengér, azaz szégyenoszlop. Az új börtönt és a pellengért a község vezetői kezelték. Ők zárták el a kihágókat, vagy ítélték őket pellengérre.
Ez Magyarország egyetlen, köztéren fennmaradt szégyenoszlopa.
Községháza – Önkormányzat
Az épület a malom mellett egykor a Zollner-család tulajdona volt. Pékségük 1948-ig működött. Az ötvenes években a rendőrség székháza volt, később bölcsödévé alakították át. Az impozáns épület ma az Önkormányzat székhelye.
Lóvontatású tűzoltókocsi fecskendővel
A híres soproni Seltenhofer Frigyes és fia Harang- és Tűzoltószergyára 1892-ben gyártotta a régi tűzoltószekeret. Az akkori időkben ez a legmodernebb technikával megépített fecskendős tűzoltókocsinak számított. A Fertőrákosi Önkéntes Tűzoltóság 130 éves évfordulójára a saját költségén restaurálta 2020-ban.
Püspöki vízimalom napórával
A településen a mindennapi megélhetéshez szükséges lisztet három malom állította elő. Ezek közül napjainkra csak egy (a Rákos-patakkal párhuzamosan a Szikla-sor és az erdő között) maradt meg.
A vízimalom most látható alakját a XVII-XVIII. század fordulóján nyerte el, az épület festett díszei, a Madonna, a Szent Flórián, a Szent Sebestyén-kép, valamint a napóra a XVII. századból való.
A napóra több szempontból érdekes. Az egyik, hogy számlapjait az épület két oldalán helyezték el. Az épület délkeleti irányba néző oldalán a számlap reggel 5 órától déli 12 óráig, míg a délnyugati oldalon lévő számlap 13 órától 17 óráig mutatja az időt. Ilyen úgynevezett árnyékóra Magyarországon nagyon ritka, talán csak Fertőrákoson van.
1989-es emlékmű (Polgármesteri Hivatal közelében)
A vasfüggöny teljes megszűnése, az 1989. augusztus 19-én a Páneurópai Pikniken bekövetkezett határáttörés emlékére került elhelyezésre.
NSZK-NDK emlékmű
Ez a viszonylag kis emlékmű Fertőrákoson a Kőfejtővel szembeni kanyarban található.
A község és a környezetében lévő, több ponton megtalálható, a határáttörést és a német újraegyesítést szimbolizáló emlékmű-együttes egyik darabja. A címer alakú szobor középső része valószínűleg márványból van, a többi része mészkő.
Kitelepítési emlékmű – középkori várfalmaradványok
Őrsi András alkotása a kitelepítés és a háború áldozatainak emlékére.
A három megmunkált kőtömb (középen a Rákosi Madonnával/ die Kroisbacher Madonna) az 1946-ban Németországba kitelepítettek neveivel a várfal déli szakasza elé került.
Fertőrákos középkori várfal maradványaiból tökéletesen látható, hogyan szolgálta az egykori városfal a lakosság védelmét.
I. Világháborús emlékmű
Az első világháborúnak 101 fertőrákosi áldozata volt. Emléküket a község a falu közepén álló szoborcsoporttal örökítette meg: a német feliratú szobor talapzatának három oldalán szerepel a hősi halált halt rákosiak névsora.
Szentháromság-oszlop
A törökök bécsi veresége után hálából mindenfelé Szentháromság-szobrokat állítottak fel. A szobor a XVIII. században készült klasszicizáló stílusban. A felújított szobornak csak a királyi fejet mintázó része eredeti.
Mithras-szentély
A Mithras-szentélyek az időszámítás előtt a 2. és 4. században élték virágkorukat a római birodalom területén.
Az ősi Indiában Mitra, az ősi perzsa vallásban Mithra néven találkozunk vele.
A szentélyt vélhetően a Kr.e. 3. században építették a Napistennek hódoló katonák részére. A Magyarországon egyedülálló Mithras Scarbantia Sopron környékének egyik legérdekesebb római kori emléke. A 4. század végéig hódoltak az isten kultusznak, mígnem Mithras tiszteletét a kereszténység váltotta fel.
1866-ban fedezték fel a Mithras-barlang maradványait a hajdani Borostyánút mellett. A magas faragott relief Mithras istenség bikaölő alakját örökítette meg. A genius vette körül, az egyik felfelé, a másik lefelé tartott fáklyával.
A dombormű alsó részén levő feljegyzésből csak három szó volt olvasható: „fecit impendo suo“, amiből arra következtettek, hogy azt egy ember emelte saját költségén.
Felfedezője Storno Ferenc faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy megvédje az időjárás viszontagságaitól.
Virágosmajori Kápolna – Halászkápolna
Neogót kápolna az egykori ingoványos területen.
1693-ban a Fertő tó kiszáradt, a következő század első harmadában gyalog közlekedtek a medrében, sőt fel is szántották. A rákosiak 1869. október 3-án zarándoklatot tartottak a tó kiszáradt medrén át Fertőrákosról Nagyboldogasszonyba (Frauenkirchen), kérve Istent, hogy jöjjön vissza a víz. A víz hamarosan vissza is tért a kiszáradt mederbe. 1872-ben Virágosmajorban hálából egy kápolnát szenteltek fel.
A kápolna falára emléktábla került: “ a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére és emlékére“
„Ego sum flos campi“(Én vagyok a mezők virága)
Tájház Villa Racus (egy háztól sok házig)
A templomtól északra, a 300 évesnél idősebb parasztházban visszakanyarodhatunk a múltba. A Mayerhofer-ház oromfalas homlokzata, a két ablakán kihajtható vastáblákkal könnyen felismerhető. Hosszan nyúlik hátrafelé, végében gazdasági épületek vannak.
A Tájházban a Ponckerám Kézműves Műhely és helytörténeti gyűjtemények várják a látogatókat.
Szent Sebestyén szobra
A vértanúként tisztelt Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Segítő szent, akihez a hívők pestis és más – embereket vagy állatokat pusztító – járvány idején fordultak imádsággal.
Szent Sebestyén vértanú fertőrákosi szobrát 1721-ben emelték a Kőhida felé vezető út mentén, a mezőn. Az eredeti szobor az idők folyamán elpusztult. Ennek helyére 1871-ben Vinczi Erzsébet faragtatott újat.
Világvándor szobra
Fertőrákos szülöttének, Friedrich von Chreuzpeck XIV. századi lovagnak és világvándornak a szobra.
A kalandos életű világjáró, zsoldoskatona szobrát a Fertőrákosi Vendégvárók Egyesülete állíttatta 2001-ben. A lovag alakját Frech Ottó fafaragó művész alkotta meg. A lovag 1360-ban halt meg, Bécs mellett temették el.
Kis kápolna
Balf felé vezető út mentén állították 1714-ben a Halász kápolnának is nevezett építményt. A kis kápolna ráccsal elzárt fülkéje egy Szűz Mária-szobrot foglal magában. A homlokzatán egy kőkereszt van, a bejárata felett német szöveg olvasható. Ez a kis kápolna korábban a közeli domboldalon állt, innen telepítették a főút mellé.
Nepomuki Szent János szobra
A községben két helyen állítottak szobrot Nepomuki Szent János tiszteletére, az egyik a temlomtérre felvezető lépcső közelében, a másik az uradalmi vízimalom alatt a Rákos patak mentén, a volt uradalmi magtár falában egy kőfülkében áll. Egy beteg fekszik a szent lábánál és feszületet tart a karjában, aminek szárába egy kisgyermek kapaszkodik. A lábuk előtt két puttó áll.
A lábazatán igényes vésnöki munkáról tanúskodó felirat Szent János jelenésével kapcsolatos idézeteket tartalmaz 1731-ből. A szobor érdekessége, hogy kiegészült egy olyan mellékalakkal, amely által Szent Jánost, mint az elesettek és a betegek segítőjét jeleníti meg. A szobrot valószínűleg Szent János szentté avatása után 3 évvel állították fel.
A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt szobrokat legtöbbször folyópartokon és hidak mellett állították fel, mivel Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok és halászok védőszentje.
Szent Donát szobra
A szőlősgazdák, szőlőhegyek védelmezője Szent Donát. A Szent Donát-szobortól a hívek a vetések és termések védelmét várták. A szobrocskát 1643-ban a falu szélén állították fel. Az ősi szobor négy méter magas oszlop tetején áll. Egy rozskéve előtt imádkozó férfit ábrázol.
Klosterschule – Zárdaiskola
Az építkezés 1929-ben kezdődött és 1930-ra már megépült az akkor modern berendezésűnek számító új iskola, melyben apácák, az Isteni Megváltó Leányai – népiesen a „szürkék“ – tanították a lányokat. A követelményeknek megfelelő belső elrendezés és felszerelés, valamint a díszes külső kivitel messze vidéken föléje emelte a falusi iskoláknak, és a község lakóinak büszkesége lett.
1938-ig az iskolában csak német nyelvű oktatás folyt. A szülők döntése után tértek át a kétnyelvű oktatásra.
A diákok oktatása napjainkban is kétnyelvű (magyar-német). A Fertörákosi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2007-ben elnyerte a Kiváló Művészeti Iskola címet.
Kőfejtő és Barlangszínház
A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház a Fertő tó térségének egyik leglátványosabb turisztikai attrakciója.
A fertőrákosi kőfejtőt már a rómaiak is használták, az onnan kibányászott mészkőből építették Scarbantia (Sopron) falait, útjait. A fertőrákosi mészkő a XIX. században vált igazán népszerű építőanyaggá, szállítottak belőle Bécsbe, Győrbe, Budapestre, de a keszthelyi Festetics-kastély bővítéséhez is innen szerezték be az építőanyagot. A helybeli mészkőből készültek a fertőrákosi emlékművek, sírkövek, a pellengér, a városfal, a templom, a település régi lakó- és gazdasági épületei, a püspöki kastély.
A kőfejtő anyagát adó lajtamészkő keletkezése 10-12 millió évre vezethető vissza. Területén 5,4 millió évvel ezelőtt még a Pannon-tenger hullámzott. Sekély meleg vízében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. A mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja a lajta mészkövet.
A barlangbelsőben kialakított miocén tematikus park sok érdekességet kínál a lajtamészkő hasznosításáról és a miocén tenger élővilágáról. A kiállítás megismerteti a látogatókat a kőbányászat történelmével is. A kőfaragás csarnokában kiállított középületek díszkövei a XVII-XIX. századból valók, amelyek restaurálás során kerültek ide.
Különösen látványos a hatalmas sziklafalra vetített film a korabeli élővilág animációival. Egy hatalmas őscápa állkapcsába is beállhatunk.
Több mozifilm helyszínéül is szolgált már a kőfejtő. „A kőszívű ember fiai“ című film egyik legemlékezetesebb jelenetére talán szinte mindenki emlékszik.
A Sziklai Benge Tanösvény a kőfejtő felszínén vezet, ahol kilátópontok és tematikus bemutatóhelyek segítik a temészeti értékek megismerését. Hazánkban csak itt fordul elő a sziklai benge nevű cserje. Nyáron pedig a tömegesen hajladozó árvalányhaj gyönyörködtet.
A kőfejtő északi dombján a Páneurópai Emlékmű, Gabriela von Habsburg fémplasztikája emelkedik a magasba. A keresztet formázó szögesdrótok felhasználásával, fémből készített emlékoszlop a Páneurópai Piknik dátumát és néhány embernek a nevét örökíti meg, akiknek része volt benne.
A fertőrákosi kőbányászat 1948-ig tartott. A bányaművelés nyomán óriási katlan és a felszín alatt hatalmas csarnokok alakultak ki. Már 1937. június 27-én operarészletek csendültek fel a Kőfejtőben a fáklyák fényénél, amelyhez az éjszakai égbolt és a csillagok adták a díszletet.
Elsőként Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző, karmester látta meg, hogy a kőfejtő kíválóan alkalmas színházi játékok rendezésére. A remek akusztikájú teremben 1970. június 27-én tartották az első előadást, amelyet sikeres programok követtek.
2015 óta már egy felújított, modern helyszín várja a látogatókat. A színháztér 760 fő befogadására alkalmas nézőtérrel, fűtött székekkel, korszerű, fény- és hangtechnikával ellátott színpaddal, földalatti és felszíni kiszolgáló egységekkel rendelkezik,. A Barlangszínház egész Európában egyedülálló, különleges atmoszférájú színházi és koncert helyszín remek akusztikával.
A Barlangszínházban tavasztól őszig nagyszabású, változatos produkciók kerülnek bemutatásra. A magyar színházi és zenei élet kíváló szereplői mellett évről-évre neves nemzetközi művészek is fellépnek.
A Barlangszínházban egy új kamaratermet alakítottak ki, melyet a térség nevezetes zeneszerzőjéről és karmesteréről, Dohnányi Ernőről neveztek el.
Páneurópai Emlékhely és Látogatóközpont
A Fertőrákoshoz tartozó ikonikus Páneurópai Piknik emlékhelyet – Fertőrákos és St. Margarethen (Ausztria) között – érdemes meglátogatni.
A határzár felszámolása 1989. május 2-án kezdődött meg az osztrák-magyar határon. Június 27-én Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter ünnepélyesen átvágta a vasfüggönyt.
Hivatalosan 1989. szeptember 11-én nyílt meg a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó kelet-német állampolgárok előtt, a határzár lebontása pedig 1990-ben fejeződött be.
A 20. évfordulóra avatták fel Melocco Miklós Áttörés című szoborcsoportját.
A történelmi helyszínen egy emlékpark létesült, amely 2015 óta az Európai Bizottság által létrehozott Európai Örökség címet kapott, mint Európa történetében sorsfordító esemény helyszíne.
A Piknik 30. évfordulójára épült Látogatóközpont épületben egy interaktív emlékkiállítás látható, az Emlékpark szabadtéri területén pedig információs táblák ismertetik a 20. század e történelmi jelentőségű eseményét.
Helmuth Kohl szövetségi kancellár 1990-ben, a két Németország egyesítésének ünnepségén kijelentette: “ A Berlini Fal lebontása Magyarországon kezdődött“.
Szerkesztette: Andrea Ambrozy
Minden jog fenntartva!
Minden jog fenntartva © 2022 Hellofertőrákos Turisztikai Egyesület | Készítette: Schubert Dávid